Herman Ottó Múzeum - Régészeti Osztály

TUDTAD-E, HOGY...

1. ...7,5 millió éve még egy hatalmas kiédesedő tó borította hazánk területének nagy részét. Ez a tó egykor tenger volt, és összeköttetésben állt a mai Földközi-tenger ősével. Az ún. Paratethys-tengertől a környező hegyek kiemelkedésével fokozatosan elzáródott, majd a belé áramló folyóvizek kiédesítették és hordalékukkal feltöltötték. Hosszú tagolt partvonalát dús, parti mocsárerdők borították, amelyekben hazánkban ma már nem jellemző növény és állatfajok is tömegével éltek.

2. ...a Pannon-medence ősi tavának partján élő óriási ciprusok akár 30-40 méter magasra is megnőhettek, törzseik átmérője elérte a 2-3 métert. Az 1000 évet is megélő fák törzsét gyakran 60 cm mély víz árasztotta el.

3. ...hazánk szénvagyonának nagy része lignit, amely évmilliókkal ezelőtt elpusztult és eltemetődött erdők maradványaiból képződött. A lignit a szenesedés kezdetén álló fás barnakőszén. Felhasználása hasonló a barnakőszénhez. Hazánkban a villamos energiának nagyjából 15%-át lignit segítségével állítják elő hőerőművekben. Ilyen erőmű található Visontán, amelynek egyik lignitbányája Bükkábrány térségében működik.

4. ...2007-ben a bükkábrányi lignitbányában, 40-45 méter mélységben 16 db jó állapotú fatörzset találtak a lignitrétegen állva. A fák nem kövesedtek meg és nem alakultak lignitté! Évmilliókig álltak magas nyomás alatt eltemetve. A befoglaló üledékrétegből a rétegvizek zárták ki teljesen az oxigént, így faanyaguk nagy része megőrződött. A levegőre kerülve gyorsan száradásnak indultak, ezért rövid időn belül meg kellett kezdeni elszállításukat és konzerválásukat.

5. ...A bükkábrányi ősfák törzsei 3-4 méter magasságig őrződtek meg, ez azt jelenti, hogy az évmilliók alatt e szint alá nem csökkent tartósan a rétegvizek szintje ezen a területen. A legnagyobb épen maradt fatörzs mintegy 4,5 méteres volt, így speciális szállítójármű kellett a szállításukhoz, amelynek platómagassága nem volt magasabb fél méternél. Fontos volt, hogy az út során a legnagyobb törzs se akadjon elektromos vezetékekbe, illetve felüljárók alsó részébe. A 16 ősfa közül 4 db került Miskolcra, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóság központi épületébe, további 6 törzs pedig a Bükki Nemzeti Park ipolytarnóci kiállítóhelyére. Egy fát a bükkábrányi bánya vezetősége őrzött meg.

6. ...a 2007-ben megtalált bükkábrányi ősfák 400-500 éves korukban pusztulhattak el. Mivel törzsükben az évgyűrűk jól kivehetőek voltak, életkorukat könnyen meg lehetett állapítani. Pusztulásuk idejét (7,6 millió év) az ún. paleomágneses vizsgálatok segítségével állapították meg.

7. ...a bükkábrányi ősfák pontos azonosítása még mindig folyamatban van. A soproni erdőmérnökök ma élő ciprusfélékkel vetették össze a törzsből vett mintákat, eredményül az Észak-Amerikában honos tengerparti mamutfenyővel és mocsárciprussal találtak rokonságot. Ősnövény kutatók egy mára már eltűnt mocsárciprus fajjal vonták párhuzamba az ősi fatörzseket. A lelőhelyen azonban a törzseken kívül minden más növényi maradvány megvizsgálva egy, ma Kína déli részén élő ciprusra, a kínai mocsárciprusra utalt.

8. ...a Bükkábrányban lelt fákhoz hasonló korú és térfogatú faanyag konzerválására még sehol a világon nem volt példa így a múzeum szakemberei külföldi szakértőkkel konzultálva jutottak arra, hogy cukor oldattal lesz legcélszerűbb tartósítani ezeket a fatörzseket. A múzeumba szállított 4 fa közül kettő ázott cukorban, egy a bükkábrányi bányából hozott homokágyban, egy pedig víz alatt pihen amely tartályával együtt kerül be kiállítási helyére.