Herman Ottó Múzeum

  • neprajzi_gyujt_0004_Layer 4.jpg
  • neprajzi_gyujt_0007_Layer 1.jpg
  • neprajzi_gyujt_0001_Layer 7.jpg
  • neprajzi_gyujt_0006_Layer 2.jpg
  • neprajzi_gyujt_0005_Layer 3.jpg
  • neprajzi_gyujt_0000_Layer 8.jpg
  • neprajzi_gyujt_0002_Layer 6.jpg
  • neprajzi_gyujt_0003_Layer 5.jpg

Néprajzi Adattár

A Néprajzi Adattár két törekvés eredményeként jött létre 1956-ban. A folklórgyűjtések és más néprajzi terepmunka-adatok egységes archiválásának szándéka már az 1920-as években felmerült, ám csak 1939-ben, a budapesti Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattárának megalapításakor váltak valóra az ilyen irányú elképzelések. Ehhez párosult az 1950-es években a közgyűjtemények egységes nyilvántartásának és új gyűjteményi rendjének központosított bevezetése.

E két szándék eredményeként alakultak meg valamennyi nagyobb vidéki múzeumban a szakágankénti adattárak. A Néprajzi Adattár egy kiegészítő segédgyűjtemény, amelyben dokumentumok találhatók: szöveges néprajzi adatok, gyűjtések, terepnaplók és feljegyzések, cédulák, rajzok és fényképek. 1961-től kezdődően az Istvánffy Gyula Honismereti Gyűjtőpályázat valamennyi néprajzi pályaműve is az adattár gyűjteményét gazdagítja. A múzeumban dolgozó egykori néprajzos kollégák (Bodgál Ferenc, Lajos Árpád és Szabadfalvi József) személyes tudományos hagyatéka is az anyag szerves részét képezi. Külön egységet alkot az adattárban a földrajzi névanyag, amely a gyűjtőcédulák mellett a kül- és belterület kataszteri térképeinek másolatait is településenként tartalmazza.

A Néprajzi Adattárban szerzői, cím szerinti és földrajzi cédulakatalógus segíti az eligazodást. 2007 óta a teljes gyűjtemény nyilvántartása digitális formában történik. Az adattár nyomtatott katalógusa 2002-ben jelent meg, kis példányszámú múzeumi kiadványként.

NKA

Állományvédelem