Herman Ottó Múzeum

  • kiadvanyok_0004_Layer 2.jpg
  • kiadvanyok_0000_Layer 3.jpg
  • kiadvanyok_0003_Layer 4.jpg
  • kiadvanyok_0001_Layer 6.jpg
  • kiadvanyok_0002_Layer 5.jpg

Új kiadványok

 

Nagy Attila-Sike Gábor: Volt egyszer egy stadion. A diósgyőri sportpályák története, 1908-2016

„Volt egyszer egy stadion…” – akár egy népmese, úgy idézi fel kiállításunk címe a diósgyőri sportpályák évszázados történetét. Emlékekből és élményekből, tényekből és legendákból, tárgyakból, fényképekből, filmekből szőttük a történetet, és ahogyan a népmesék, a mi történetünk is a hagyományban gyökerezik. A diósgyőri sport hagyományai meghatározzák Miskolc identitását, a generációk egymáshoz kapcsolódását, a helyi kötődéseket. Amikor e hagyomány egyik szimbolikus helye, a stadion 77 év után elbontásra került, a város múzeumának is volt, van mondanivalója az esemény kapcsán.

Emlékekben utazunk – emléket kívánunk állítani a vidéki sportélet egyik legnagyobb fellegvárának, úgy, hogy a vele kapcsolatos emlékeket összegyűjtjük és közkinccsé tesszük. Kiállításunk több mint egy eseménytörténet egyszerű időrendi felsorolása, bár természetesen, aki a tényszerű ismeretekre kíváncsi, azokat is megtalálja. Sokkal inkább az emlékezés helye szeretne lenni, ahol a kisfilmekben elhangzó történetek a saját emlékek felidézését segítik.

 

 

 

Ár: 700 Ft


 

Goda Gertrud: Holló Barnabás (1865-1917) szobrászművész
(Officina Musei 23.)

Keveset tudunk Holló Barnabás (1865-1919) szobrászművészről, pedig az Akadémia megalapítása című domborművét szinre valamennyien ismerjük.

A gömöri származású fiatalember tehetsége korán megmutatkozott, így kerülhetett Stróbl Alajos híres Mesteriskolájába. A világvárossá fejlődő Budapesten úgy beszéltek róla, mint a „kuruc lélek kései fellobbanásáról”. S valóban, művészetét ennek a mély magyarságtudatnak állította szolgálatába. Szeretettel mintázott lovas szobrokat: előbb nemzeti romantikus szellemben, majd eljut az expresszív erővel megjelenített történelmi szobrászathoz.

A millennium időszakának emlékművei közül ő alkotta a Hősök terén álló Bocskai Istvánt, valamint a honfoglaló vitéz alakját a Corvin téri Millacher-kúton.

Köztérre állított emlékszobrai nemcsak a nemzeti szobrászat kiemelkedő alkotásai (Tompa Mihály-szobor, Rimaszombat), hanem betöltik azt a nekik szánt feladatot, hogy több mint 150 év múltán is kijelölik közösségeik kultikus terét (Hajdúböszörmény, Sajógömör).

E monográfia aktualitását a kisplasztikáiból áradó humanizmus és az irántuk mutatkozó érdeklődés adja.

 

Ár: 2 800 Ft


 

Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században. Kéziratos vőfélykönyvek Északkelet-Magyarországon (Officina Musei 22.)

A Kárpát-medencében a hagyományos lakodalmak jól ismert tisztségviselője a vőfély, aki verses rigmusokkal irányítja a lakodalom menetét, vezeti és szórakoztatja a násznépet. Szövegeiket vőfélykönyvek: kéziratos füzetek vagy olcsó ponyvanyomtatványok őrzik. A vőfélyversek több szempontból is átmeneti jellegűek, ezért a néprajz, a folklorisztika és az irodalomtörténet érdeklődésére egyaránt számot tartanak. A közköltészet és népköltészet, szóbeliség és írásbeliség határán, a nyomtatott füzetek és népi kéziratok közegében élő szöveghagyomány ezer szállal kötődik a 16–18. századi kollégiumi diákköltészet és a kéziratos énekeskönyvek világához. Ez a kötet a miskolci Herman Ottó Múzeum Néprajzi Adattárában található 19. századi népi kéziratok alapján mutatja be a vőfélykönyvek első körszakának közel másfél évszázados történetét, a műfaj kialakulásától kezdve az első világháborúval bezárólag. A vőfélyvers a műveltebb, írástudó társadalmi rétegek ünnepi köszöntőitől és mulatóverseitől örökölte témáit, stílusát, motívumait és szövegeinek egy részét. A nyomtatott írásbeliség, a kéziratos hagyomány és a szóbeliség hármas körforgásában a műfaj napjainkig fennmaradt, alkalmazkodva a lakodalmi szokások változásaihoz. A könyv összefoglalja a téma kutatástörténetét, áttekinti a lakodalom forgatókönyvének és a vőfély szerepkörének változásait, és röviden kitér a szomszéd népek és hazai nemzetiségek lakodalmi költészetére is. A szövegelemzés számos tanulsággal szolgál a versek elterjedésére, változataik kialakulására, a kéziratos és nyomtatott vőfélykönyvek közötti kapcsolatokra vonatkozóan. A végén több mint kétszáz korabeli vőfélyvers olvasható, modernizált átiratban, részletes jegyzetekkel. Így nemcsak a néprajzos és irodalomtörténész szakemberek, hanem a lakodalmi szokások iránt érdeklődők, és napjaink aktív vőfélyei, hagyományőrző közösségei is haszonnal forgathatják.

 

Ár: 3 600 Ft


 

A Herman Ottó Múzeum Évkönyve LV. kötet (2016)


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ár: 3 800 Ft


 

A Bakony–Balaton-felvidék vulkáni terület ásványai (TQS Monographs 1.)

A Balaton-felvidék és Bakony bazaltvulkánjai a hazai ásványtani kutatás egyik klasszikus területét képezik. A 20. század első felében elsősorban Mauritz Béla és Erdélyi János kutatásai nyomán vált ismertté a bazaltok üregeiben, valamint a mellékkőzet-zárványok átalakulása révén keletkezett gazdag ásványtársulás. ... A magnéziumban dús kőzetek átalakulásából jöhettek létre a szerpentinásványok, amelyekkel főleg Erdélyi János foglalkozott. Később az ő eredményeit Papp Gábor vizsgálta felül. A terület ásványainak ismeretéhez az országos mineralógiai áttekintések, Koch Sándor, újabban pedig Szakáll Sándor és munkatársainak munkái is nagyban hozzájárultak.

A jelen monográfia méltó folytatása az eddigi munkáknak, de sok tekintetben túl is szárnyalja azokat. Túlszárnyalja először is a megvizsgált lelőhelyek és különösen a megvizsgált minták mennyisége tekintetében. A gyűjtött saját anyagon túlmenően a jelentősebb hazai ásványgyűjtemények idevonatkozó anyagát is revideálták. Másrészt – a fejlődés következtében – túlszárnyalja a használt vizsgálati módszerek tekintetében. Míg a klasszikus munkák elsősorban az optikai, és esetleg a kémiai meghatározásra támaszkodtak, addig most a szerzőknek a röntgendiffrakciós, termoanalitikai és elektronmikroszkópos (SEM-EDS, SEM-WDS és TEM-) módszerek is rendelkezésükrev álltak. Különösen értékesek Kónya Péternek a Modenai Egyetemen végzett mikroszondás mérései, amivel – többek között – a zeolitok pontos kémiai meghatározása és kristályon belüli inhomogenitásuk kimutatása vált lehetővé. Ugyanakkor sokat fejlődött a nemzetközi irodalomban is a szerkezetkutatás, amelynek főleg a zeolitok rendszerezésében és új fajok felismerésében lehetett hasznát venni. Ennek köszönhető öt, Magyarországon eddig nem ismert zeolitfaj azonosítása, és egy a tudományra nézve új faj, a kabazit-Mg leírása.

 

Ár: 2 500 Ft

NKA

Állományvédelem

Látogatóinknak Kiadványok Új kiadványok