Herman Ottó Múzeum

  • kiadvanyok_0001_Layer 6.jpg
  • kiadvanyok_0004_Layer 2.jpg
  • kiadvanyok_0002_Layer 5.jpg
  • kiadvanyok_0003_Layer 4.jpg
  • kiadvanyok_0000_Layer 3.jpg

Új kiadványok

 

Gyulai Éva: Régi Diárium – Clementis János fancsali evangélikus lelkész naplója,
1719-1760 (Officina Musei 25.)

Johannes Clementis (szlovákul: Jan Clementis, magyarul: Clementis János, született: Dovalló, Liptó vm., ma: Dovalovo, Szlovákia, 1692. július 12.-†Fancsal, 1763. március 26.) szlovák evangélikus lelkész naplófeljegyzéseit és naplóját a Fancsal-Hernádvécsei Evangélikus Egyházközség Fancsali Evangélikus Gyülekezete őrzi Fancsalon (korábban Abaúj vármegye, ma: Borsod-Abaúj-Zemplén megye), minden bizonnyal szerzője halála óta. A kézirat egy "Régi Diárium és új Jegyző könyv 1856-tól" feliratú, 19,5x16,5x5 cm-es, bőrrel fedett kötet első, 75 lapot, 170 oldalt tartalmazó része, több üres oldallal (42-46., 56-62., 132-133., 145.). A kolligátum második részébe a Fancsali Evangélikus Egyház egyháztanácsi gyűléseinek 1856-1887 között vezetett jegyzőkönyveit vezették be (lapszámozása: 171-298. + II/1-26.).

Clementis János nem csupán szolgálatával, prédikátori és esperesi működésével, hanem a kivételes egyháztörténeti forrásnak tekinthető naplófeljegyzéseivel is szolgálta egyházát, hiszen kézirata nemcsak egy küzdelmes lelkészi életpályának, hanem kora evangélikus vallásgyakorlatának is a lehető leghűségesebb lenyomata. A Borsod-Zemplén-Abaúj vármegyék határvidékén létrejött evangélikus hitélet és egyházi adminisztráció szegényebb lenne Clementis János több mint 40 évet kitevő spirituális és intellektuális teljesítménye nélkül, a "hálás utókor" pedig gazdagabb lehet ennek meg- és felismerésében, a lelkész naplója segítségével.

 

Ár: 1 700 Ft


 

Reformkori magyar szalon Egressy Bénivel (DVD-ROM)

A magyarság újabb századainak legfénylőbb időszaka a reformkor elnevezést viseli. Valódi önerejű, még ősi, kollektív lelkületből fakadó fejlődés aranyozta be akkori éltének mindennapjait, s e nagy ívű kibontakozás folyamatában egymással vállvetve küzdöttek tudósok, arisztokraták és művészek.

A reformkor pezsgő mámorában, a virágjába borult romantikus nemzeti kultúra egyik üde hajtásaként sarjadt ki Egressy Béni (1814-1851) sokoldalú és áldozatos munkássága is. Zeneszerzőként korának úttörő kísérletezői között volt hazai földön: a magyar nyelvű férfikari irodalom egyik életre hívója s a késő reformkori népies dalstílus egyik kialakítója lett. Főleg vokális szerzőként aratott sikert és ért el maradandó hírnevet, ámde hangszeres termése csöppet sem méltatlan párja az életmű vokális felének! Komponistaként már igen hamar, általa írt betétdalok formájában kapcsolatba került a színpad világával, majd különféle, teljes estét betöltő színműzenék következtek, köztük nagyszerűbbnél nagyszerűbb népszínmű-összeállításokkal.

A DVD-felvétel helyszíneként választott "Szemere Bertalan élete és pályatársai" című állandó kiállítás Szemere Bertalan születésének 200. évfordulójára készült, amely a Papszeren, a 114 éves Herman Ottó Múzeum eredeti kiállítóhelyén, a középkori alapokon nyugvó egykori református iskolában került megrendezésre.

A 19. századi Magyarországot, benne Miskolcot több szaktudomány (történelem, irodalomtörténet, művészettörténet) együttes alkalmazásával mutatja be a tárlat, ami megnyilvánul a kiállítás felépítésében. A "Nemzeti Arcképcsarnok" Szemere Bertalan legjelentősebb pályatársainak, barátainak és női kortársainak magán-, illetve reprezentatív portréit vonultatja fel az első teremben. Említhető közülük a haza bölcse, Deák Ferenc, illetve gróf Teleki László, Horváth Lajos, Jókai Mór, Andrássy György és Andrássy Gyula.

A kiállítás második termének tematikai egységei, a korhű szobabelsők, az intarziás tárlókban elhelyezett eredeti tárgyak (pl. Lévay József aranytolla, Palóczy díszbuzogánya, a Kossuth-pohár, az ezüst dísztál, a szamuráj kard) Szemere Bertalan és pályatársainak életét, illetve közéleti tevékenységük legfontosabb állomásait követik nyomon. Szemere naplóíróként, költőként, az irodalmi közélet szereplőjeként is ismert volt. Miskolci kortársai közül jeles naplóírókat is bemutat a kiállítás: Lévay Józsefet, Szűcs Sámuelt, Dérynét, Kazinczy Ferencet.

A 2013-tól rendszeresen jelentkező program, a Szemere-szalon és a Zenei Szemere-szalon 19. századi témákat, zenedarabokat ismertet egy-egy pincészet borainak kóstolásával egybekötve és gasztronómiai "csemegékkel" fűszerezve. Az összejövetelek hangulatához remek helyszínt biztosít a kiállítás képzőművészeti terme, amely már atmoszférájával is visszavarázsolja a résztevőket a 19. századi szalonok világába.

A DVD-n közreműködnek:
Andrejszki Judit – ének

Balázs István – szavalat
Horváth Anikó, Flach Antal – zongora
Anima vonósnégyes:
Soós Gábor – I. hegedű

Vitányi Csaba – II. hegedű

Krajnik Ágoston – brácsa

Kun Alexandra – cselló

Teljes idő: 66'42''

Ár: 2 000 Ft


 

Bellák Gábor–Dicső Ágnes: Az öreg halász. Csontváryról tényszerűen – a talányos mű restaurálása kapcsán

1977-ben került Miskolc város tulajdonába dr. Petró Sándor (1907-1976) műgyűjteménye. A Herman Ottó Múzeumban rövidesen megnyílt a jeles kollekció legjavát felvonultató Képtár, mely a magyar festészet mintegy 250 évét neves mesterek alkotásaival reprezentálhatta a nagyközönség számára.

A Képtárat kezdettől fogva nehéz volt "hiánytalanul" működtetni. Hol ezt, hol azt a műkincset kérték kölcsön rangos időszaki kiállításokra, de a legnagyobb érdeklődés kétségkívül Csontváry Kosztka Tivadar Öreg halásza iránt nyilvánult (és nyilvánul) meg. A négy évtized alatt annyi helyen megfordult már, hogy méltán viseli a Herman Ottó Múzeum "utazó nagykövete" megnevezést.

Az Öreg halász mindeközben egyre csak öregebb lett, matuzsálemi életkora és az utaztatások együttesen okolhatók azért, hogy állapota lassacskán aggasztóvá vált. Hosszú távú megőrzése csakis restauráltatással volt biztosítható. A fontos nemzeti műkincset érintő – meglehetősen összetett, nagy körültekintést és tudást igénylő – beavatkozás azonban komoly költséggel jár, amely meghaladta a múzeum pénzügyi kereteit.

A festmény megmentésére közzétett felhívásunk mind a szakma, mind a közönség körében értő fülekre talált. A Nemzeti Kulturális Alap miniszteri támogatását nagylelkű adományozók egészítették ki, így valóra vált az álom, megvalósult egy csoda: az Öreg halász áteshetett történetének eddigi legkomolyabb restaurálásán, amely biztosítja, hogy e páratlan festményt az utánunk jövő nemzedékek is épségben örökölhessék majd.

Ez a kiadvány ennek a csodának, a restaurálásnak és az ügy körül kibontakozott összefogásnak a történetét meséli el.

 

Ár: 1 200 Ft


 

Viga Gyula: Miscellanea museologica III. (Officina Musei 24.)

A szerző először 2002-ben, majd 2008-ban adta közre Miscellanea museologica címmel vegyes tartalmú írásait.

Jelen könyv szerkezete hasonló az előzőekhez, jóllehet nem volt folytatása minden korábbi témának. A kötet gerincét a Néprajzi előadások és írások című fejezet képezi, amelynek egységei leginkább a szerző fő szakmai érdeklődéséhez, a táj és a kultúrában élő ember viszonyához, a földrajzi környezet "kiélésének" műveltséget formáló hatásához, nem utolsósorban az ezekből levezethető táji-gazdasági kapcsolatokhoz kötődnek. Az írások messzemenően összefüggenek a néprajzi kollekciók tartalmi problematikájával: középpontjukban a tárgyi világ vonatkozó kapcsolódásainak, a vándorlás és a hagyományos kereskedelem révén terjedő javaknak a jelentősége áll. A vizsgálatok súlypontja a Felföldre, ill. a mai Észak-Magyarországra esik, de az értelmezés tartománya a Kárpát-medence szintjére emeli a fejezet írásait.

Az Elődök és (egykor volt) társak című fejezet írásai arról tanúskodnak, hogy a szerző rendkívül fontosnak tartja az előző generációk örökségének megőrzését, eredményeik, hangsúlyosan a kiemelkedő személyiségek szakmai szerepének, hatásának továbbadását. A kommemoratív írások főként emléküléseken, rendezvényeken elhangzott szövegek, s jellemzően nem nélkülözik a szubjektív emlékezés hangvételét. Olyan személyiségeket idéznek meg, akik a múzeumi szakma területén rendkívül hatékonyak és eredményesek voltak: a maguk helyén, a maguk környezetében, függetlenül attól, hogy a sorsuk milyen fajta és milyen szintű szolgálatra állította őket.

A munka harmadik nagy egységét a kiállításokon elmondott megnyitóbeszédek alkotják.

A könyv végén a szerző publikációinak 2008-2017 közötti jegyzéke található meg, folytatásaként a korábbi kötetek hasonló listájának.

 

Ár: 1 500 Ft


 

Nagy Attila-Sike Gábor: Volt egyszer egy stadion. A diósgyőri sportpályák története, 1908-2016

„Volt egyszer egy stadion…” – akár egy népmese, úgy idézi fel kiállításunk címe a diósgyőri sportpályák évszázados történetét. Emlékekből és élményekből, tényekből és legendákból, tárgyakból, fényképekből, filmekből szőttük a történetet, és ahogyan a népmesék, a mi történetünk is a hagyományban gyökerezik. A diósgyőri sport hagyományai meghatározzák Miskolc identitását, a generációk egymáshoz kapcsolódását, a helyi kötődéseket. Amikor e hagyomány egyik szimbolikus helye, a stadion 77 év után elbontásra került, a város múzeumának is volt, van mondanivalója az esemény kapcsán.

Emlékekben utazunk – emléket kívánunk állítani a vidéki sportélet egyik legnagyobb fellegvárának, úgy, hogy a vele kapcsolatos emlékeket összegyűjtjük és közkinccsé tesszük. Kiállításunk több mint egy eseménytörténet egyszerű időrendi felsorolása, bár természetesen, aki a tényszerű ismeretekre kíváncsi, azokat is megtalálja. Sokkal inkább az emlékezés helye szeretne lenni, ahol a kisfilmekben elhangzó történetek a saját emlékek felidézését segítik.

 

 

 

Ár: 700 Ft


 

Goda Gertrud: Holló Barnabás (1865-1917) szobrászművész
(Officina Musei 23.)

Keveset tudunk Holló Barnabás (1865-1919) szobrászművészről, pedig az Akadémia megalapítása című domborművét szinre valamennyien ismerjük.

A gömöri származású fiatalember tehetsége korán megmutatkozott, így kerülhetett Stróbl Alajos híres Mesteriskolájába. A világvárossá fejlődő Budapesten úgy beszéltek róla, mint a „kuruc lélek kései fellobbanásáról”. S valóban, művészetét ennek a mély magyarságtudatnak állította szolgálatába. Szeretettel mintázott lovas szobrokat: előbb nemzeti romantikus szellemben, majd eljut az expresszív erővel megjelenített történelmi szobrászathoz.

A millennium időszakának emlékművei közül ő alkotta a Hősök terén álló Bocskai Istvánt, valamint a honfoglaló vitéz alakját a Corvin téri Millacher-kúton.

Köztérre állított emlékszobrai nemcsak a nemzeti szobrászat kiemelkedő alkotásai (Tompa Mihály-szobor, Rimaszombat), hanem betöltik azt a nekik szánt feladatot, hogy több mint 150 év múltán is kijelölik közösségeik kultikus terét (Hajdúböszörmény, Sajógömör).

E monográfia aktualitását a kisplasztikáiból áradó humanizmus és az irántuk mutatkozó érdeklődés adja.

 

Ár: 2 800 Ft


 

Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században. Kéziratos vőfélykönyvek Északkelet-Magyarországon (Officina Musei 22.)

A Kárpát-medencében a hagyományos lakodalmak jól ismert tisztségviselője a vőfély, aki verses rigmusokkal irányítja a lakodalom menetét, vezeti és szórakoztatja a násznépet. Szövegeiket vőfélykönyvek: kéziratos füzetek vagy olcsó ponyvanyomtatványok őrzik. A vőfélyversek több szempontból is átmeneti jellegűek, ezért a néprajz, a folklorisztika és az irodalomtörténet érdeklődésére egyaránt számot tartanak. A közköltészet és népköltészet, szóbeliség és írásbeliség határán, a nyomtatott füzetek és népi kéziratok közegében élő szöveghagyomány ezer szállal kötődik a 16–18. századi kollégiumi diákköltészet és a kéziratos énekeskönyvek világához. Ez a kötet a miskolci Herman Ottó Múzeum Néprajzi Adattárában található 19. századi népi kéziratok alapján mutatja be a vőfélykönyvek első körszakának közel másfél évszázados történetét, a műfaj kialakulásától kezdve az első világháborúval bezárólag. A vőfélyvers a műveltebb, írástudó társadalmi rétegek ünnepi köszöntőitől és mulatóverseitől örökölte témáit, stílusát, motívumait és szövegeinek egy részét. A nyomtatott írásbeliség, a kéziratos hagyomány és a szóbeliség hármas körforgásában a műfaj napjainkig fennmaradt, alkalmazkodva a lakodalmi szokások változásaihoz. A könyv összefoglalja a téma kutatástörténetét, áttekinti a lakodalom forgatókönyvének és a vőfély szerepkörének változásait, és röviden kitér a szomszéd népek és hazai nemzetiségek lakodalmi költészetére is. A szövegelemzés számos tanulsággal szolgál a versek elterjedésére, változataik kialakulására, a kéziratos és nyomtatott vőfélykönyvek közötti kapcsolatokra vonatkozóan. A végén több mint kétszáz korabeli vőfélyvers olvasható, modernizált átiratban, részletes jegyzetekkel. Így nemcsak a néprajzos és irodalomtörténész szakemberek, hanem a lakodalmi szokások iránt érdeklődők, és napjaink aktív vőfélyei, hagyományőrző közösségei is haszonnal forgathatják.

 

Ár: 3 600 Ft


 

A Herman Ottó Múzeum Évkönyve LV. kötet (2016)


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ár: 3 800 Ft


 

A Bakony–Balaton-felvidék vulkáni terület ásványai (TQS Monographs 1.)

A Balaton-felvidék és Bakony bazaltvulkánjai a hazai ásványtani kutatás egyik klasszikus területét képezik. A 20. század első felében elsősorban Mauritz Béla és Erdélyi János kutatásai nyomán vált ismertté a bazaltok üregeiben, valamint a mellékkőzet-zárványok átalakulása révén keletkezett gazdag ásványtársulás. ... A magnéziumban dús kőzetek átalakulásából jöhettek létre a szerpentinásványok, amelyekkel főleg Erdélyi János foglalkozott. Később az ő eredményeit Papp Gábor vizsgálta felül. A terület ásványainak ismeretéhez az országos mineralógiai áttekintések, Koch Sándor, újabban pedig Szakáll Sándor és munkatársainak munkái is nagyban hozzájárultak.

A jelen monográfia méltó folytatása az eddigi munkáknak, de sok tekintetben túl is szárnyalja azokat. Túlszárnyalja először is a megvizsgált lelőhelyek és különösen a megvizsgált minták mennyisége tekintetében. A gyűjtött saját anyagon túlmenően a jelentősebb hazai ásványgyűjtemények idevonatkozó anyagát is revideálták. Másrészt – a fejlődés következtében – túlszárnyalja a használt vizsgálati módszerek tekintetében. Míg a klasszikus munkák elsősorban az optikai, és esetleg a kémiai meghatározásra támaszkodtak, addig most a szerzőknek a röntgendiffrakciós, termoanalitikai és elektronmikroszkópos (SEM-EDS, SEM-WDS és TEM-) módszerek is rendelkezésükrev álltak. Különösen értékesek Kónya Péternek a Modenai Egyetemen végzett mikroszondás mérései, amivel – többek között – a zeolitok pontos kémiai meghatározása és kristályon belüli inhomogenitásuk kimutatása vált lehetővé. Ugyanakkor sokat fejlődött a nemzetközi irodalomban is a szerkezetkutatás, amelynek főleg a zeolitok rendszerezésében és új fajok felismerésében lehetett hasznát venni. Ennek köszönhető öt, Magyarországon eddig nem ismert zeolitfaj azonosítása, és egy a tudományra nézve új faj, a kabazit-Mg leírása.

 

Ár: 2 500 Ft

NKA

Állományvédelem

Látogatóinknak Kiadványok Új kiadványok