Herman Ottó Múzeum

  • 02.jpg
  • 02_.jpg

Virtuális kiállítás 3. (2017)

Egy nyomtalanul elpusztult kastély Miskolc-Szirmán*

A történelem - és az emberi élet - viharai jól tudjuk sokmindent elsodornak. Az emlékek nyomtalanul eltűnnek; az évtizedek során minden a feledés homályába vész. Ezt a feledést szeretnénk elkerülni a szirmai kastély esetében!

Történeti kitekintés

Miskolc Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelye. A mai, ún. Nagy-Miskolc területét 1945 ill. 1950-ben érte el, mivel ekkor egy közigazgatási rendelet a környező peremterületeket a városhoz csatolta. E területek zöme addig önálló községként –nagyrészük sok évszázados múlttal- élte életét (1). Ezek egyike volt Szirma is, mely a városmagtól keletre, a Hejő és Sajó között elterülő kertes, alföldi jellegű településrész. A vidék régóta lakott volt, kezdetei az Árpád korba nyúlnak vissza, kultikus építményeinek már a 13. századból is van nyoma. Neve a 14. században kezdett kialakulni, földesurai közt Szirmay Györgyöt, Temesvári Mihályt és Kun Demetert találjuk; később a Tomory, Bárczay, Keglevich családok uralják. Egy ideig a diósgyőri koronauradalom része, 1544-től török hódoltsági terület. Sokat szenvedett az árvizektől, a 18. század elején majdnem elnéptelenedett. Később aztán lassú fejlődésnek indult (2). Történetéről viszonylag kevés adattal rendelkezünk, bár többször készült róla hosszabb-rövidebb dolgozat, ill. pályázati munka (3). Ezek közül is legrészletesebb Németh Kornél Szirma község múltja és jelene című kiváló szakdolgozata.

A kastély és tulajdonosa

Az 1960-as és 70-es évek műemlékjegyzékeiben olvasható, hogy Szirmán több műemlék és műemlékjellegű objektum van; ezek népi lakóházak és a 18. század végén épült református templom (4). Kevésbé ismert tény, hogy Szirma határában a 20. század elején épült –és negyven évig állt- egy szecessziós kastély. Már a tervezők neve is jól ismert, hisz Lechner Ödön és Lajta Béla közös munkájaként említi a szakirodalom (5). A kastély és a hozzá tartozó uradalom a Martintelep és Szirma közötti területen állt, inkább Szirma elején a mai Árvácska és Új Élet utcák helyén/környékén. A háború után engedték, hogy az elhagyott kastély építőanyagát az ottani lakosok felhasználják házak építésére, javítására. Az 1970-es években pedig új házak épültek az elhordott kastély helyére, ezért nincs ma már semmi nyoma az épületnek (6). Horváth Béla írja egyik cikkében:

„A Martin-telep felől Szirmára vezető út északi oldalán 1944 előtt egy Lechner által tervezett kastély állt, mely később a háborús események következtében elpusztult.”(7)

A kastély tulajdonosa Klein Sándor (1875-ben született (8)) földbirtokos, kormányfőtanácsos és műgyűjtő volt.

„Tanulmányait Miskolcon, Budapesten és Bajorországban végezte, okl. gazda. A szirmai 10070 holdas birtokán gazdálkodik 1912 óta mint a birtok tulajdonosa. A Gazdakör vezetőségi tagja, a szirmai levente egyesület elnöke, törv. hat. biz. tag, 1928 óta m. kir. kormányfőtanácsos. A háború alatt az 5. h. huszárezredben az orosz fronton harcolt, megsebesült, tart. százados.”(9). „Mindenféle jótékonysági mozgalomban előljár. Egész sor nagyvállalatnak igazgatósági tagja. Ismert műgyűjtő. Rákóczirelikviái és képei régi és új mesterektől felbecsülhetetlen értéket képviselnek”(10).

A kastélyt, tulajdonosát és annak életvitelét legrészletesebben két hosszabb írásból ismerhetjük meg. Az egyik Az Est Hármaskönyve 1928-ból, ahol képekkel illusztrálva, aprólékosan mutatják be, hogy kívül és belül hogyan is nézett ki a kastély.

„Gyönyörű halljából nyílnak a földszinti szobák és muskátlival díszített lépcsőház vezet fel az emeletre, ahol rengeteg szebbnél-szebb ízléses berendezésű vendégszobák vannak. Ezen szobák között van egy, amelyet tulajdonosa a nagy Rákóczi fejedelem emlékének szentelt. Ennek a hálószobának a bútorzata ugyanaz, amelyet a nagy fejedelem használt. … A kastély valósággal múzeum, amelyben a legértékesebb festmények és művészi alkotások vannak összegyűjtve.”(11) (részlet)

A másik eredeti forrásértékű beszámoló Faludy György, ismert író tollából való, aki 1938-ban Klein Sándor meghívására feleségével 10 napot töltött a kastélyban. A látogatásról így számol be Pokolbéli víg napjaim című életrajzi regényében.

„1938 nyár elején levelet kaptam a nagybirtokos K. S.-tól, a szirmai kastély urától. Azt írta: még nem ismert eleven költőt, amiért is feleségemmel együtt szeretne két hónapra vendégül látni. … A miskolci állomáson díszes fogat várt ránk. A szirmai kastélyt Lechner tervezte: remekül berendezett szobáiban selyemtapéta a falakon, csillárok a magasban, roppant könyvtár szattyánbőr-kötéses könyvekkel. Étkezésnél fehér kesztyűs inas, a kastély kocsiparkjában fogatok, Rolls-Royce, a domboldalon villanymű és a nőtlen, öregedő házigazda, aki ütődött testvérével élt a kastélyban, mindent elkövetett, hogy jól érezzük magunkat. Ez nem sikerült. A könyvtárban a Pesti Hírlap 96 filléres ponyvaregényei sorakoztak szattyánbőrben. A villanymű a kastélyt szolgálta csak: lenn a völgyben K.S. zselléreinek, akik négyesével, ötösével laktak egy-egy döngölt földű szobában, nem volt világítása. Mikor K.S. levitt bennünket a völgybe, hogy Szirma községét megmutassa, a kegyúr jöttére megkongatták a templom harangjait, és a falu népe felsorakozott a házak előtt.” (12) (részlet)

Mikor Faludy 1946-ban újra Miskolcon járt, akkor elment a kastélyhoz, de már csak romokat és az elvadult kertet találta. A látottakról a Kétségbeesés Szirmán című versében számolt be.

„Függöny helyett folyondár lóg az üszkös
ablakból. A parketta közepén
kiégett, mély lyuk, benne csirkecsontok
meg a csillár hegyikristályai.
A kék selyemtapétát bajonettek
szántották fel…” Miskolc, 1946. (részlet) (13)

A miskolci levéltár őriz egy iratot, amelyben a kastély háború utáni állapotát így jegyzik fel: „tetőzet nélkül, csak külső falak állnak” (14). A tulajdonos, Klein Sándor halálának okáról többféle feltevés is létezik, hogy mi történt vele valójában, az még további kutatást igényel.

A kastély fénykorából több külső/belső fotó található az interneten a Lajta Béla Virtuális Archívumban (lajtaarchiv.hu/lajtabela/szirma). A valóságban már nem nézhetjük meg a szirmai kastélyt, de a képek és leírások alapján legalább virtuálisan tartsuk meg kollektív emlékezetünkbe ezt a különleges, szép és rövidéletű épületet!

Miskolc, 2017.

Hideg Ágnes

Felhasznált irodalom

* Előzetes egy készülő hosszabb írásból.

1. Javaslat a peremterületek hosszútávú fejlesztési koncepciójára (1986-2000). Miskolc, 1987. 3. o.

2. Horváth Béla, ifj.: Ismerjük meg építészeti műemlékeinket. In: Miskolci Építők 1955. 4. sz. 3. o.

3. 1. Pataky Petronella: Szirma község helytörténete (1962). Lelőhely: HOM HTD Lsz: 69.5.135. 2. Németh Kornél: Szirma község múltja és jelene (197?). Lelőhely: II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár Helyismereti Gyűjtemény. 3. Tóth Ágnes: Szirma - gyökérzöldségek kisgazdasági tájtermesztése szimbiózisban (1984). Lelőhely: HOM NA Lsz: 4940.

4. Műemlékjegyzék az 1953. júniusi állapot szerint. Bp. 1953. 75. o. és Horváth-Marjalaki-Valentiny: Miskolc. Bp. 1962. 175. 257. o.

5. Gerle János: Lechner Ödön. Bp. 2003. 216. o.

6. Szirmai lakosok adatközlése alapján (2017. október).

7. Horváth Béla: Miskolc II., III. és IV. kerületének kialakulása, városképei és műemlékei. In: HOM közlemények 4. kötet 40. o.

8. Születési helyének a Magyar Zsidó Lexikon Fonyódot (ld. a 10. irodalmat), Csíkvári monográfiája pedig Onvát jelöli meg (ld. a 9. irodalmat).

9. Csíkvári Antal: Borsod vármegye. Személyi adattár. Bp. 1939. 230. hasáb

10. Magyar Zsidó Lexikon. Bp. 1929. 490. o.

11. Az Est Hármaskönyve. Bp. 1928. 523. o.

12. Faludy György: Pokolbéli víg napjaim. Bp. 1989. 226. o.

13. Faludy György: Versek. Bp. 1995. 251. o.

14. Kimutatás a Borsod-Gömör vármegyék területén elhagyottnak minősülő kastélyok, telephelyek és urilakásokról. Magyar Nemzeti Levéltár Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltára, Miskolc  XXIV. 101. 2287/1950.

 

Képek


1. kép - A szirmai kastély a Magyar Pályázatok 1904/5. 11. sz. 28. oldalán

 

2. kép - A szirmai kastély parkja képeslapon. Lelőhely: II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár- Helyismereti Gyűjteménye, Miskolc

 

3. kép - A szirmai kastély képeslapon. Lelőhely: II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár-Helyismereti Gyűjteménye, Miskolc

 

4. kép - Komód a szirmai kastélyból. (Fotó: Megay Géza 1930-as évek?) Lelőhely: Herman Ottó Múzeum Fotó-Negatívtár: 8596, Miskolc

 

5. kép - Ágy a szirmai kastélyból. (Fotó: Megay Géza 1930-as évek?) Lelőhely: Herman Ottó Múzeum Fotó-Negatívtár: 8598, Miskolc

 

 

Köszönetem azoknak, akik adatokkal, információval, képekkel és munkájukkal támogatták az írás elkészítését!

Balogh Attiláné gyűjteménykezelő, Bede Katalin könyvtáros-osztályvezető, Dr. Czappné Tóth Sarolta tanár, Jakabné Csizmár Ágnes könyvtárvezető, Kapusi Krisztián történész muzeológus, Sári Katalin tanár, Szécsényi Marianna képviselő, szirmai lakosok.

További emlékeket, adatokat, képeket szívesen fogadunk! ( Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. )

NKA

Állományvédelem

Könyvtár Virtuális kiállítás 3. (2017) Szirmai kastély