Herman Ottó Múzeum

  • asvanytar_0002_Layer 20.jpg
  • asvanytar_0004_Layer 18.jpg
  • asvanytar_0015_Layer 5.jpg
  • asvanytar_0011_Layer 10.jpg
  • asvanytar_0009_Layer 12.jpg
  • asvanytar_0000_Layer 22.jpg
  • asvanytar_0007_Layer 15.jpg
  • asvanytar_0013_Layer 7.jpg
  • asvanytar_0006_Layer 16.jpg
  • asvanytar_0018_Layer 2.jpg
  • asvanytar_0017_Layer 3.jpg
  • asvanytar_0016_Layer 4.jpg
  • asvanytar_0001_Layer 21.jpg
  • asvanytar_0003_Layer 19.jpg
  • asvanytar_0008_Layer 14.jpg
  • asvanytar_0014_Layer 6.jpg
  • asvanytar_0005_Layer 17.jpg
  • asvanytar_0010_Layer 11.jpg
  • asvanytar_0012_Layer 8.jpg

Magyarország ásványai

Az Ásványtár megalakulásakor kb. 240 ásvány volt ismert Magyarország területéről, ezek nagy része azonban egyetlen közgyűjteményben sem volt fellelhető. Kezdetektől fogva az volt a célunk, hogy az összes magyarországi lelőhely összes ásványfajtáját begyűjtsük, emellett természetesen új adatokkal is gazdagítsuk hazánk ásványvilágát.

Bár a Herman Ottó Múzeumnak korábban is volt ásványgyűjteménye, azt az 1950-es években megszüntették, darabjait pedig különböző közintézményeknek osztották szét, melyek azóta már nem fellelhetők. Így 1980-ban, az Ásványtár megalakulásakor csupán néhány esztramosi cseppkő volt jelen a korábbi kollekcióból. Elmondhatjuk tehát, hogy szinte a semmiből kellett az ásványgyűjteményt létrehozni.

Az Ásványtár munkatársainak száma mindig alacsony volt (1980-85: 1 fő, 1986-93: 2 fő, 1994: 3 fő, 1995: 4 fő, 1996-2007: 3 fő, 2007-11: 2 fő és 2011 nyarától újra 1 fő), így ezt a hatalmas munkát csak külső segítőkkel lehetett folytatni. Ők egyrészt a hazai ásványgyűjtők voltak, akik számos darabbal gazdagították a múzeum kollekcióját, másrészt pedig különböző hazai és külföldi kutatóintézetek munkatársaiból állt, akik az ásványok meghatározásához szükséges műszeres vizsgálatok elvégzéséhez nyújtottak segítséget. A munkát nagyban megkönnyítette, hogy a rendszerváltás után szabadon alakulhattak meg civil szervezetek és alapítványok. Az Ásványtár életében így fontos mérföldkő volt az ásványbarátokat tömörítő Magyar Minerofil Társaság megalakulása 1990-ben, hiszen e szervezet tagjaival most már szervezett módon sikerült a kapcsolattartás. Ennek eredményeképpen az ásványgyűjtőktől a múzeumba kerülő anyag mennyisége jelentősen megnövekedett. Fontos még a Magyar Ásványokért Alapítvány 1992-es megalakulása is, mely anyagi segítséget nyújt azóta is a gyűjteménygyarapító munkához.

A múzeumba kerülő nagy mennyiségű anyag tudományos feldolgozása is folyamatosan haladt, ennek eredményeképp több ezer műszeres vizsgálat készült hazai ásványokról (főleg röntgen-pordiffrakciós szerkezet-meghatározások és elektron-mikroszondás kémiai elemzések). Így nemcsak a már korábban ismert ásványok gyűjteménybe kerülése volt jelentős, hanem számos új, korábban Magyarországról még nem ismert ásványfaj kimutatására is sor került. Az ásványgyűjtemény gyarapodását és a hazánkból ismert ásványfajok számának növekedését az alábbi grafikon szemlélteti.

 

A Herman Ottó Múzeum ásványgyűjteményének gyarapodása.

Figyeljük meg az összefüggést a Magyarországon ismert ásványfajok számának növekedésével.

 

Az ásványgyűjtemény 1995-re már olyan jelentős volt, hogy megrendezhettük a „Magyarország ásványai” című első önálló állandó kiállításunkat a Herman Ottó Múzeum papszeri kiállítási épületében. Az alagsorban 140 m2-en kb. 1200 példányon keresztül mutattuk be hazánk ásványtársulásait. A 2007-ben lebontott tárlat volt ez ideig a legnagyobb és legteljesebb kiállítás ebben a témában.

Jelenleg a teljes gyűjteményünknek kb. 70%-át teszi ki ez a gyűjteményrész. Nagyjából 700 lelőhelyről kb. 500 különféle ásvány található meg benne, így jelenleg ez a legnagyobb és legteljesebb közgyűjtemény a magyarországi ásványokat illetően. Tudományos szempontból kiemelendő, hogy a világon elsőként Magyarországról leírt hat ásvány közül négynek (kochsándorit, kabazit-Mg, klajit és ammóniomagneziovoltait) a típuspéldányai (etalonjai) szintén a mi gyűjteményünkben találhatók meg.

Ennek a gyűjteményrésznek az anyagát internetes adatbázisunkban is megtekinthetik:

http://www.mineral.hermuz.hu/asvanytan/asvanytar.php

Kisebb részei megtalálhatók még az Országos Széchényi Könyvtár Digitális Képarchívumában:

http://keptar.oszk.hu/kereses/gyujtemenylista.phtml?gyujt=%C1sv%E1nyvil%E1g

NKA

Állományvédelem