Herman Ottó Múzeum

A 10-es honvédekkel kapcsolatos ismeretterjesztő írások

A repülés hőskora – Sassy Csaba szemével

Viszonylag ritkának mondható, hogy egy költő a technika, jelesül a repülés fejlődését válassza témául. Különösen Miskolcon, ahol a sportrepülés ugyan a kezdetektől jelen van, de a téma – valljuk be – nem különösebben emelkedett. Szükség volt ehhez egy sajátosan újságírói világlátással rendelkező, grafomán, minden lében kanál társasági poétára, amilyen Sassy Csaba volt. Az ő kíváncsisága, költői hagyományokra fittyet hányó bátorsága örökítette meg számunkra egy miskolci repülőnap emlékét az Ellenzék című helyi napilap 1911. október 5-ei számában. A megmosolyogtató, nem bántóan cinikus költemény valószínűleg nem jöhetett volna létre a szabadelvű lap főszerkesztője nélkül, aki megjelenést – és gázsit – biztosított Sassy sorainak. Csupán a pillanatnyi ötlet és alkalom szülte, még a költő gyűjteményes köteteibe sem került bele, így csak véletlenül bukkanhat rá a megsárgult újságlapokon a türelmes kutató.

Bővebben:

Egy kiállítás hangjai I.

Bővebben:

Caporetto, 1917. október 24 – 27.

Az Osztrák – Magyar Monarchia közel 51 milliós népességében 768 ezer olasz nyelvű alattvaló élt az 1910. évi népszámlálás adatai szerint. Gorizia térsége és az Isonzó (szlovén neve: Soca) folyásvidéke, Trieszt, az Isztria és Fiume adriai tengerpartja, nyugatabbra pedig a dél-tiroli Bolzano, Merano és Trento városok alpesi környezete volt a Monarchia határain belül többségben olasz népesség által lakott határvidék. Itália egységesülése után az ifjú olasz államnak ekképpen egyetlen szomszédja, az Osztrák-Magyar Monarchiával szemben maradtak etnikai alapú területi követelései.

Bővebben:

Zord október

A Nagy Háború negyedik tele már október közepén aggasztotta a miskolciakat. Tél tábornok ott toporgott a küszöbön, mindez tovább hervasztotta a fronton harcolókért imádkozó és a háborús nélkülözéstől szenvedő hátország egyébként sem rózsás közérzetét. A Miskolczi Napló című napilap 1917. október 16-án, kedden megjelent száma értesítette arról a város lakosságát, hogy „Ma már szabad fűteni.

Bővebben:

„A múzsával nem lehet kereskedni, mert kokottá válik”

– jelentette ki Palágyi Lajos színházigazgató 1917. október 16-án este, táblás ház előtt színpadra lépve. Annak szólt a díszelőadás, hogy Palágyi éppen tíz esztendővel korábban vette át a miskolci színház irányítását, társulatától babérkoszorút, a város szervezett munkásaitól vörös szegfűt kapott, a közönség tapsorkánnal köszöntötte.

Bővebben:

Hadi nyereségadó

A Miskolczi Napló című politikai napilap 1917. október 17-i számának címlapján szerkesztői jegyzet konstatálta, hogy a „vérből bizony sokan aranyat merítettek és míg a harctéren ezrével hullt a nemzet színe virága, amíg itthon a dolgozó tisztviselők anyagilag összeroppannak a gondok terhei alatt, addig soknak alkalom nyílt a meggazdagodásra.

Bővebben:

Archívum Ismeretterjesztés