Herman Ottó Múzeum

Egy kiállítás képei V.

Az előadás” – 1917. december 15–24.

 

A kiállítás nemcsak a laikus érdeklődők, de a meghívott magas rangú katonatisztek körében is osztatlan sikert aratott. Amint az ezredújság publicistája is büszkén írta: …kijelentették, hogy ennél szebben, jobban rendezett hadi kiállítást ezideig még nem láttak sehol, egyetlen ezrednél sem. A kiállításon 126 db fegyver, lőszer és felszerelési tárgy (zömmel hadizsákmány), 407 db festmény és rajz, illetve 511 db fotó került bemutatásra. A szervezők egy katalógust is összeállítottak, melyben a bemutatásra került tárgyak és dokumentumok tételes felsorolásán túl hirdetések is helyet kaptak. Utóbbiak nem titkoltan azzal a céllal, hogy az általuk befolyt összegek – a különböző kiadványok eladásából és a jegybevételekből származó bevételek mellett – az ezred özvegy- és árvaalapját növeljék. Az 1044 tételt számláló katalógushoz Petrik Ernő százados – a katalógus anyagának rendezője és szerkesztője – írt előszót.

Magát a kiállítást a két kiváló tehetségű, a tárlaton számos saját alkotással is bemutatkozó képzőművész, Kövér Gyula és Meilinger Dezső művészi tudással és érzékkel rendezte. Ahogy a 10-es honvéd cikkírója fogalmazott: a siker oroszlánrésze mindenesetre az övék. A kiállítást és a hozzá kapcsolódó kulturális rendezvények adminisztrációs munkáit Thurzó Nagy László tartalékos hadnagy, az ezredújság legnépszerűbb munkatársa intézte páratlan agilitással, lelkesedéssel és el nem lankadó buzgalommal. A kiállítás két részből állt: egy haditechnikai és egy képzőművészeti egységből. A hadi anyag maga is szenzációs volt. Minden darabja legszebb emléke volt egy-egy diadalmas ütközetnek és az ezred történetének. A tárgyegyüttest gazdag fotóanyag egészítette ki. A legnagyobb figyelmet és sikert mégis a két országos ismertségű hadi festő, Kövér Gyula és Meilinger Dezső munkái aratták, az érdeklődés legnagyobb részét maguknak követelve. Kövér Gyula 29 db olajfestményt, 27 db vízfestményt, 8 db színes rajzot és 218 db grafitrajzot, míg Meilinger Dezső 8 db olajfestményt, 8 db vízfestményt, 4 db színes grafitrajzot és 105 db rajzot állított ki. Az összesen 407 db alkotás a vármegyeháza impozáns méretű dísztermének jelentős részét úgy megtöltötte, hogy a falak szinte roskadásig meg voltak terhelve a sok berámázott műtől, melyek annyira zsúfoltan voltak felfüggesztve, hogy a falakat burkoló kék papír szinte alig tűnt elő. Csak ily zsúfoltsággal volt lehetséges a nagy anyagot a falra juttatni. A két festőművész alkotásai nemcsak a nagyközönség elismerését vívták ki, de a sajtó is kiemelt helyen foglalkozott munkásságukkal.

A Reggel című napilap kéthasábos cikkében méltatta a két kiváló alkotót, megállapítva: Kövér Gyula és Meilinger Dezső nagyon megérdemlik azt, hogy ne azzal a szokásos referádával intézzük el őket, amit egyébként az ilyen – akármilyen magas nívójú – jótékony célú kiállításról adni szoktunk. Amit ők most kiállítottak, azoknak a képeknek s rajzoknak súlyos értékben felbecsült, direkt művészi értékük van… Mind a két művész kiállítása messze maga mögött hagyja az itthoni hadi festők képeit, akiknek a munkái vásári célra, vásári hangulatból teremtődtek. A 10. ezrednek ez a két büszkesége, akikre nemcsak az ezred, de az egész magyar művész-világ feltétlen büszkeséggel nézhet, mindig artisztikus ihlettel fogták kezükbe az ecsetet. A kiállításon, bár a témájától talán idegennek tűnhet, a humor is helyet kapott. Egy fülkében Kövér Gyula által rajzolt karikatúrafejek voltak kiállítva. A 300 db alkotás állandó derültséget keltett a nézőközönség sorai között, amit minden bizonnyal az is indokolt, hogy a megrajzolt személyek egy részét a látogatók maguk is személyesen ismerhették.

Forrás:
A Reggel – VI. évf. (1917)
Miskolczi Est – XXVI. évf. (1917)
Miskolczi Napló – XVII. évf. (1917)
10-es honvéd /A m. kir. Miskolczi 10-ik honvéd gyalogezred tábori újságja/ – I. évf. (1917)