Nemzeti Kulturális Alapprogram Igazgatósága

ISMERETTERJESZTÉS ÉS KÖRNYEZETKULTÚRA SZAKMAI KOLLÉGIUM

Pályázati azonosító: 2508/0008

 

 

Beszámoló jelentés

a Nemzeti Kulturális Alap ISMERETTERJESZTÉS ÉS KÖRNYEZETKULTÚRA SZAKMAI KOLLÉGIUM által nyújtott pályázati támogatás felhasználásáról

DR. BUSA MARGIT SZINNYEI-DÍJAS BIBLIOGRÁFUS, BIBLIOTHECARIA
 EMERITA (1914-2009) KAZINCZY-KÖNYVTÁRÁNAK KIÁLLÍTÁSA
 MEGVALÓSÍTÁSÁRA A MAGYAR NYELV MÚZEUMÁBAN

  

Könyvek között egy életen át..”

Dr. Busa  Margit hagyatéka Széphalomban

  

Széphalom jeles irodalmi emlékhely. 1806-tól Kazinczy Ferenc költő, író, műfordító, a  „magyar nyelvünk egyik legnagyobb mestere„ lakhelye, a pályája csúcsán alkotómunkája színhelye. A  Mester irodalomszervező tevékenységével, példa értékű levelezésével, a fiatal költők segítésével, a könyvek kiadásával, a klasszikusok fordításával, a nyelvújítási mozgalom vezetésével Széphalom  huszonnégy évig „a szív szerepét tölti be, a szónak élettani értelmében.” Kazinczy a helyi közéletbe is aktívan bekapcsolódott. Többször felszólalt a vármegye közgyűlésein, bírósági ülnökként, a Zempléni Casinó alapító tagjaként is tevékenykedett. 1814-18–ig a református gyülekezet főgondnoka volt. A nehéz anyagi helyzete miatt a család megélhetése érdekében 1820-1831 között a vármegye Levéltárában „napibéres”-ként dolgozott, a munkahelye belső berendezését is ő tervezte meg. Különös és különleges életútját az 1831-es kolerajárvány áldozataként fejezte be, sírhantja a magyarok egyik zarándokhelye.

2008-ban a Kazinczy-sírkert és az Emlékcsarnok szomszédságában Radványi György, Ybl- díjas építész tervei alapján a kivitelezésében, funkciójában is páratlan intézmény, a Magyar Nyelv Múzeuma nyitotta meg kapuit. „A magyar nyelv szentélye”, a nyelvünk történetével kapcsolatos állandó és időszaki  kiállítások, határon inneni és túli konferenciák, különféle  tanácskozások, ünnepségek, megemlékezések  reprezentatív színhelye. 

2009-ben különleges hagyatékkal bővült az intézmény. Dr. Busa Margit, a kiváló irodalom- történész, Kazinczy-kutató végakarata szerint a könyvtárát  a  Magyar Nyelv Múzeumának aján- lotta fel.

Ki volt Dr. Busa Margit?

1914. június 21-én született Budapesten. Már gyermekkorában megszerette a könyveket, az olvasást,  a szerető édesapja gyakorta ajándékozta meg  gyermekkönyvekkel. ”Könyvek között nőttem fel, korán megragadott az a szellemiség, ami belőlük áradt felém.” Az elemi-és a középiskola befejezése után felvételt nyert a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-latin-történelem szakára. Alszeghy Zsolt, Horváth János híres professzorok tanítványaként a filológiai ismereteket is elsajátította. Három évig az Irodalomtudományi tanszék könyvtári kezelőjeként is jeleskedett. 1945-ben szerezte meg a bölcsészdoktori diplomáját. „ Amikor végeztem,lehe- tőségem lett volna arra, hogy az egyetemen maradjak. De olyan helyre szerettem volna kerülni, ahol kutatásaimhoz rendelkezésre állt a forrásanyag.” Pár hónappal később az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója tudományos munkatársaként alkalmazta. Először az igazgatási osztályon, majd a Hírlaptárban munkálkodott. Aztán tizenkét évig a Kézirattárban, a nyugdíjazásáig újból a Hírlaptárban tudományos főmunkatársaként dolgozott. „Szerencsés voltam és „vagyok, mert ott dolgozhattam, ahol akartam, s azt csinálhattam – és csinálom-, amit végtelenül szerettem. Nekem a könyvtári szolgálat  hivatás volt.”    

A munkaviszonya megszűnése után a volt munkahelyén, a főváros tudományos könyv- táraiban tovább folytatta több évtizedes áldásos tevékenységét. Az értékes kutató munkáját két szakterületen kamatoztatta. Az egyik példaértékű munkája a retrospektív, a kurrens szakbibliográfiák, sajtóbibliográfiák összeállítása, szerkesztése volt, amely  „szeretetszolgálatot jelentett” számára. Az 1950-ben megjelent retrospektív  Magyar Történeti  Bibliográfia (1825-1867), valamint az 1986-ban közreadott retrospektív  Magyar sajtóbibliográfia (1705-1849) I. kötete  összeállításában munkatársként vett részt. Az 1996-ban megjelent Magyar sajtóbibliográfia 2. kötete (1850-1867), a Magyarországon magyar és idegen nyelven megjelent…. hungarica hírlapok és folyóiratok   bibliográfiája anyagát  a nyugdíjas éveiben fáradhatatlanul gyűjtötte, állította össze és szöveggondozta.

A másik „ szívbéli szerelme” Kazinczy életpályája, munkássága volt. „Évtizedek óta izgat a személye, az a szerep, amelyet korának magyar irodalmában betöltött. Minden idegszálával és akaratával a magyar nyelv és irodalom emelkedését mozdította elő, a jó ügyért bátran és tisztességesen kiállt.” A széphalmi Mester munkásságával kapcsolatban 1956-tól rendszeresen jelentek meg  publikációi.

„Mikor én 1945-ben az OSZK dolgozója lettem, nagy lelkesedéssel úgy éreztem, hogy a Nemzeti Könyvtár minden kazinczys állománya az én olvasásom kedvére létesült. Olvastam sok-sok Kazinczy-kiadványt, ezekről írt tanulmányokat. Különös indíttatás vett rajtam erőt, minden olvasmány előttem ismeretlen adatáról cédulára feljegyzést készítettem. Reméltem, hogy valamikor egy-egy írásomban fontos lesz e cédulák anyaga..”

Lelkiismeretes, precíz tudományos kutatásai eredményeként 1981-ben jelent meg a Kazinczy Ferenc  bibliográfia, amely 1775-től -1980-ig Kazinczy  Ferenc nyomtatásban megjelent műveit és róla szóló irodalmat adja közre. 

A Kazinczy Ferenc bibliográfia 2. kötetét, a sátoraljaújhelyi Kazinczy Társaság adta ki 1994-ben. A retrospektív bibliográfia az 1980-1990 közötti időszakban „a kötetekben és a periodikákban megjelent” Kazinczy tanulmányokat és cikkeket közli. 1991-től a Kazinczy Ferenc bibliográfia kurrens  anyaga  Kazinczy Társaság: Széphalom c. évkönyve 1993-as, 1994-es, 1997-es és 2001-es számaiban  jelent meg. 

A Széphalom évkönyv 1988-tól rendszeresen jelentette meg Dr. Busa Margit irodalomtörténész a Kazinczyval, a Kazinczy-emlékjelekkel kapcsolatos legújabb kutatásai eredményeit  is.

Hiánypótló kiadvány a 2001-ben közreadott Kazinczy Ferenc prózai kéziratának bibliográfi- ája. A már 87 éves jeles tudományos kutató, filológus elsősorban a fővárosi könyvtárak, levéltárak, múzeumok kézirattáraiból  kitartóan gyűjtötte és állította össze a bibliográfiát. A  dokumentum  a széphalmi Mester önéletrajzi jellegű munkáival, a családjával, a birtoka ügyeivel, „magyar személyekről és műveikről”, valamint „külföldi személyekről  és műveikről” tartalmazó adatokat teszi közkinccsé.

2001-ben Egy évszázad fele az irodalom és a bibliográfia szolgálatában c. állította össze személyi bibliográfiáját, amely  a Széphalom 11. számában tanulmányozható. A több mint száz tételt tartalmazó forrásjegyzék az 1946-tól 2001-ig végzett gazdag „munkásságának összegzése”. „Tudni akartam teljesítettem- e amire vállalkoztam, megtettem-e mindent, amit meg- tehettem.” 

Tagja volt a Kazinczy Társaságnak, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Bibliográfiai Szekciójának. 

Kiemelkedő munkásságát 1998-ban Szinnyei József-díjjal ismerték el. Az életműve elimeré- réseként  2006-ban az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója  Bibliothecaria Emerita díjat adományozott számára.

Dr. Busa Margit, irodalomtörténész, a sajtóbibliográfia alapítója,  Kazinczy  születése 250. jubileuma ünneplése esztendejében, 2009. március 6-án, 95 évesen  csendesen ment el a minden élők útján. Hamvai a budapesti Szent Gellért plébániatemplom urnatemetőjében nyugszanak.

A tudományos kutatómunkában végzett elévülhetetlen érdemeit a széphalmi mester szívhez szóló  gondolatával fejezhetjük ki:

                                                   „ Aki eleget teve a maga korának,

                                                    az minden következőknek élt. „

                                            

Néhány hónappal később  Fehér József, a Kazinczy Múzeum igazgatója, a Kazinczy Társaság elnöke személyes gondoskodásával  a hagyaték  a Magyar Nyelv Múzeumába  megérkezett.

A felajánlott könyvtári anyag  feldolgozása 2009. szeptember elejétől  november végéig tartott. A  feladatok végrehajtását Nagy Zoltán, informatikus-könyvtár szakos tanár, a Múzeum egyszemélyes könyvtárosa és Halász Magdolna, könyvtári szakértő, ny. könyvtárigazgató látta el. A csaknem másfélszáz dobozban ideszállított gyűjtemény a könyveken kívül folyóiratokat, brosurákat, magán jellegű kéziratokat  tartalmazott. A dokumentumtípusonként történő szétválo- gatásánál az elhasználódott, a tartalmilag elavult példányok kivonására  is sor került

Dr. Busa Margit a  könyveit ex-libris-sel  is megjelölte, amely elénk tárja a  ” tövisek  és virágok”-kal követett  hosszú életútját. A gyakran olvasott könyveiben néhány kedves  relikvia: fotó, képeslap, szentkép, meghívó, magán jellegű levél is rejtőzött, amelyek a kézirat anyagához kerültek. Otthoni kutatómunkája során   számos könyvébe  kézzel, írógéppel írt megjegyzéseket, kiegészítéseket, folyóiratcikkeket helyezett el, amelyek a szerző(k)vel, a tartalmával kapcso- latosak. A  „mellékletek” a könyvek utolsó számozott oldalát követően egy tasakban összegyűjtve, feldolgozva  a tudományos kutatók  munkáját segítheti.

A könyvtári gyűjteményt alkotó  enciklopédiák, lexikonok, kézikönyvek, tanulmányok, szótárak,  különlenyomatok, szépirodalmi művek a  tizenkilencedik század második felétől napjainkig megjelenő könyvkiadást prezentálják.

Az állományban magyar  német, francia, román és cseh nyelven irt dokumentumok  találhatók.  Különösen értékesek a határon inneni és túli neves irodalomtörténészek, könyvtárosok kéziratos ajánlását   tartalmazó possessor kötetek.

Dr. Busa Margit, „ kazinczyzó” - kutatóként a széphalmi Mester iránti tisztelete, különös szeretete a könyvtári gyűjteménye alakításában is megnyilvánult. A hagyaték jelentős része Kazinczy Ferenc életpályájával, munkásságával, a felvilágosodás hazai és külföldi kortársaival, a nyelvújítással kapcsolatos régebbi és az újonnan megjelent irodalmat prezentálja.

A hagyatékban a saját tudományos tevékenységét bemutató önálló, összeállított, szerkesztett tanulmánykötetei,  a különlenyomatok és a szakbibliográfiái  is fellelhetők. ” Úgy érzem, ezek a  könyvek és más közleményeim is bizonyítják Kazinczy iránti vonzalmamat. Kazinczy mindnyá-junkhoz szól ma is, és szeretném megosztani minden olvasójával azt, amit vele kapcsolatban érzek.”

A gyűjteményben szakkönyvek, szépirodalmi művek, gyermekkönyvek  is  megtalálhatók.

A szépirodalmi állományrészben a kötetek száma az elhasználódott példányok   kiemelése során jelentősen csökkent. A többkötetes művek sajnos hiányosak. Néhány régi kiadású bestseller, regény, elbeszéléskötet is ide tartozik. A  Kazinczy Ferenc, Dr. Busa Margit szépirodal- mi művei a Híres emberek levelezései, a   Verseskötetek kiemelve, betűrendben külön polcokra kerültek.

Jelentős a régebbi és az újabb szakirodalmi dokumentumok száma. Az egyes tudomány- ágakon belül a szakkönyvek száma változó, amelyet  Dr. Busa Margit az érdeklődésének megfelelően gyarapított. A  feldolgozásuk az Egyetemes Tizedes Osztályozás alapján  valósult meg. A gyors tájékozódást a Kazinczy szakirodalmi munkái, a róla szóló konkrét tanulmányok, külön polcon való elhelyezése valamint a  helytörténeti dokumentumok segíthetik.

Az általános tudományokhoz tartozó állományrészben a Magyar könyvészet egyes kötetei, az Országos Széchenyi Könyvtár évkönyvei, az intézmény történetét, a külön gyűjteményeit regisztráló dokumentumok, a sajtóbibliográfiák találhatók.  A szakirodalmi tájékoztatómunka segédeszközei a régi és új kiadásban megjelent   általános lexikonok. 

A vallástudománynál a Magyar Katolikus Lexikon teljes sorozata, a ferences szerzetes- rendekkel, a neves kegyhelyekkel, a protestáns egyházzal kapcsolatos könyvek találhatók.

A pedagógia  tárgykörben főként  a régebbi kiadású  az egyházi, polgári, nőnevelő intézetek, iskolák történetével kapcsolatos kötetek nyertek elhelyezést.

Nagyon gazdag a könyvkiadással, a könyvnyomtatással, a könyvkereskedelemmel kapcsolatos  állományrész.

A művészetek tudománya körében magyar, német nyelvű régebbi és új lexikonok, kézikönyvek, a színházakkal kapcsolatos régi kiadású: Léni Frigyes: A győri német színház története ( 1772-1885) 1938-as kiadás, Széchenyi: Magyar Játékszínrűl, 1831-as kiadás, neves  magyar színészek  életét bemutató  dokumentumok is megtalálhatók.

A nyelvtudományhoz tartozó állományrészbe a magyar nyelv történetével, a nyelvújítással, a beszédműveléssel kapcsolatos kézikönyvek, egy-és kétnyelvű (orosz, szlovák, német, francia) közepes, kisalakú szótárak, a Magyar értelmező kéziszótár, a  családnevek, földrajzi helynevek szótára stb.  kerültek.

A világirodalom körében  néhány angol, német, francia, cseh, szlovák irodalmi tanulmányok, különlenyomatok találhatók. A magyaron kívül francia, német, szlovák nyelvű   kötet is fellelhető.

A hagyaték jelentős része a magyar irodalomtudományhoz tartozó régi és új kiadású irodalmi lexikonok, irodalomtörténeti kézikönyvek: Benedek Marcell: Irodalmi lexikon, Magyar irodalmi lexikon 1-3 kötet, A magyar irodalom története 1-6 kötet, Galamb Sándor: A magyar irodalom története, 1937-es kiadás, Horváth Cyrill: Magyar nemzeti irodalom, 1902-es kiadás.. Értékes az Irodalomtörténeti füzetek régebbi sorozatában megjelent tanulmányok, a híres irodalomtörténészek: Horváth János, Alszeghy Zsolt, Császár Elemér, Keresztury Dezső, Pomogáts Béla Fried István művei.  Pl: Császár Elemér: Arany János, 1938-as kiadás, Horváth János: Petőfi Sándor, 1922-es kiadás. Ide kerültek Magyar Tudományos Akadémia felolvasó üléseken elhangzott előadások anyaga, a régi és az újabb irodalmi folyóiratok történetét feldolgozó kötetek, a régebbi és az új irodalmi társaságok történetét feldolgozó dokumentumok is.

A történelemtudomány körében teljességre törekvően gyűjtötte az egyetemes és a magyar történelem körébe tartozó  lexikonokat, kézikönyveket, fogalomtárakat, bibliográfiákat.

A hagyaték tékázott folyóiratokat: Irodalomtörténet, Irodalomtörténeti Közlemények, Irodalomismeret, Nyelv-és Irodalomtudományi Közlemények, Édes Anyanyelvünk, Hungarológiai Közlemények, Magyar Könyvszemle, Honismeret is tartalmaz. Sajnos az évfolyamok nem telje- sek. A hiányzó példányokat más könyvtáraktól tervezik kiegészíteni.

A Magyar Nyelv Múzeuma Igazgatósága Dr. Busa Margit hagyatékát muzeális anyagnak  minősítette. Az első emeleti galérián elhelyezett, múzeumi könyvtár korszerű körülmények között várja majd a kutatókat. A hagyaték anyagának számítógépes feldolgozása megkezdődött, amely Nagy Zoltán könyvtáros  többhónapos, szakszerű munkájával valósulhat meg.    

Dr. Busa Margit, sokoldalúan képzett, igényes, kiváló tudományos kutató volt. Bibliográfiai munkássága egyedülálló, Kazinczy Ferenc életével, munkásságával kapcsolatos irodalomtörté- nészi tevékenysége példaértékű, az igényesen szerzeményezett  hagyatéka a magyar kulturális örökség része.

A megpróbáltatásoktól sem mentes életét, a sokszínű tudományos tevékenységét  Kazinczy Ferenc maradandó értékű gondolataival összegezhetjük:

                                                                           „Mi csak kezdénk a menést, s életünk az irtás lelket ölő munkájába folyt el. De az igazságos maradék mindenkinek megszabja érdemlett bérét, s amit hagyok, úgy hiszem azt, hevíteni fog szíveket, mikor már nem leszek is.”

 

Úgy legyen!

                                                                                                         Halász Magdolna – Nagy Zoltán

 

Irodalom:

1. Pogány György: „ Nekem a könyvtári szolgálat  hivatás volt.” Beszélgetés Busa Margittal == Könyvtári Levelezőlap.   

    1994. 5. sz.  p. 2-3.

2. Batári Gyula: Nyugdíjasainkról. Beszélgetés Busa Margit irodalomtörténésszel ==OSZK Híradó. 1996. p. 9-10.

3. Busa Margit: Egy évszázad fele az irodalom és a bibliográfia szolgálatában. Személyi bibliográfia == Széphalom 11.

    A Kazinczy Társaság évkönyve. 2001.  p. 231-238.

4. Kováts Dániel: A Kazinczy-kutatás új eredményei ==Zempléni Múzsa. 2003. május. p. 82-84.  

5. Busa Margit: A Kazinczy Ferenc adattárról – munka közben. == Széphalom  13. A Kazinczy Társaság évkönyve.

   2003. p. 349-350.

6. Fehér József: Búcsúszavak Dr. Busa Margitról == Széphalom 19. A Kazinczy Társaság évkönyve. 2009. p. 645-647.

 

 

 

         A dokumentumok feldolgozása

 

         A könyvtár enteriőrje